A Biblia k�dja

Mintegy "v�letlen�l" kezd�d�tt a kaland, �gy 1992 magass�g�ban, mely nagy m�rt�kben val�sz�n�s�tette az ezoterikusok k�r�ben meglehet�sen a kisebbs�get k�pvesel� "eleve elrendeltet�s" elm�let�t elfogad� csoport elk�pzel�seinek igaz�t. A t�rt�net azzal kezd�d�tt, hogy Elijau Rips, a kvantummechanika matematikai alapj�t k�pez� csoportelm�let vil�gszerte elismert szak�rt�jek�nt elismert izraeli matematikus matematikai m�dszerekkel, sz�m�t�g�pes t�mogat�ssal felt�rte a Biblia k�dj�t azt k�vet�en, hogy rejtett k�dot fedezett fel a Bibli�ban, mely a jelek szerint t�bb ezer �vvel az �r�s ut�ni esem�nyekre utal. K�s�bb eredm�nyeit a Harvard, a Yale �s a H�ber Egyetem t�bb matematikusa is meger�s�tette, s�t a tudom�nyos eredm�nyt az Egyes�lt �llamok V�delmi Miniszt�rium�nak vezet� k�dfejt�je szint�n val�snak tal�lta. V�g�l Doron Witzum adta meg a matematikai modell v�gs� form�j�t az "Ekvidiszt�ns bet�sorozatok a Teremt�s K�nyv�ben" c�m� tanulm�ny�ban. Ennek c�moldal�n val� �sszefoglal�s szerint: "A v�letlenszer� anal�zis azt mutatja, hogy egyenl� t�vols�g� bet�szekvenci�k form�j�ban, rejtett inform�ci�kat sz�ttek a Teremt�s K�nyv�nek sz�veg�be. Az eredm�ny 99.998%-os szinten szignifik�ns. Nem csup�n a Rabin-gyilkoss�g k�zelm�ltunk , illetve jelen�nk egyetlen ilyen m�don felt�rt esem�nye. Szadat �s a Kennedy fiv�rek meggyilkol�sa mellett rejtjelezett form�ban m�g t�bb sz�z nagy horderej� esem�ny szerepel a Bibli�ban a II. Vil�gh�bor�t�l a Watergate-ig, a holocaustt�l Hirosim�ig, a holdrasz�ll�st�l a Jupiterbe csap�d� Shoemaker - Levy �st�k�sig, s�t az �b�lh�bor� kirobban�s�nak id�pontj�t is pontosan jelezte el�re a Biblia k�dja. Neh�z lenne vit�ba sz�llni az eleve elrendeltet�s h�veivel ezek ut�n, hiszen tudom�nyosan igazolhat� m�don h�romezer esztend�vel ezel�tt sz�letett az �r�s, amelyben el�re k�dolt�k az emberis�g m�ltj�nak, jelen�nek, j�v�j�nek esem�nyeit. Michel Drosnin, a Biblia k�dja" c�m� k�nyv szerz�je a k�d seg�ts�g�vel a Biblia rejtjelezett sz�veg�ben t�bb , egym�st�l f�ggetlen�l meg�rt sz�m�t�g�pes program seg�ts�g�vel megtal�lta a mai t�rt�nelm�nk fordul�pontjaira a jelek szerint utal� d�tumokat, neveket, sz�vegr�szleteket. Szenz�ci�s, leny�g�z�, hihetetlen, elk�peszt�! - leggyakrabban ezekkel a jelz�kkel illett�k a k�nyvet kritikusai, mely h�napokig vezette a New York Times sikerlist�j�t - �s �llt nyilv�nval�an a vit�k keresztt�z�ben. Vajon ki k�dolta a k�nyvek k�nyv�t, a Bibli�t - amely nagy val�sz�n�s�ggel ott van szinte mindny�junk otthon�ban - �s mi volt a c�lja vele? Jogosan mer�l fel milli�kban a k�rd�s, hogy ha meg�r�dott el�re a j�v�nk, akkor t�tlen�l kell-e v�rnunk a j�v�t, az elker�lhetetlent, vagy a szabad emberi akarat �ltal kez�nkbe vehetj�k-e a sorsunkat? A Biblia k�dja v�laszt ad minderre? Michael Drosnin azt �ll�tja, hogy a Biblia k�dja el�re megj�solta John F. Kennedy, Robert F. Kennedy �s Jichak Rabin meggyiklol�s�t. Izrael gyermekei k�z�l sokan hiszik, hogy a Biblia el� �t k�nyv�t Isten bet�nk�nt dikt�lta M�zesnek. Vajon mi�rt? Az �r akarata kif�rk�szhetetlen, de maga a k�d nem magyar�zza meg, hogy a mindenhat� mi�rt tette ezt. A Biblia olyan, ak�r egy �ri�si keresztrejtv�ny. A k�d szerint �ssze�ll� bet�i rejtett t�rt�netek sor�t mes�lik el. Induljunk el az els� bet�t�l �s olvassunk �ssze minden hetedik bet�t! Az �gy elrejtett �zenet: "A TITOK BESZ�L". Ez nem �nc�l� rejtv�ny. Ha �jrarendezz�k a Biblia ismert sz�veg�t, az �testamentum eredeti h�ber sz�vege m�g�tt szavak �s mondatok bonyolult h�l�zata jelenik meg: egy �j kinyilatkoztat�s. Egy m�sik Biblia a Biblia m�g�tt. Albert Einstein kijelentette, hogy "Isten nem szerencsej�t�kos". Felvet�dik azonban minden gondolkod� emberben, hogy akkor vajon mi�rt k�sz�tett sz�munkra ilyen volumen�, t�rt�nelmi korokon �t�vel� keresztrejtv�nyeket