MI A FENG SHUI?

A feng shui �k�nai nyelven az jelenti: sz�l �s v�z.

Kr.e. 3000 t�j�n Vu cs�sz�r, a Hszia dinasztia tagja, m�r tudom�nynak nyilv�n�totta a feng shuit. Vagyis egy t�bb mint 5000 �ves rendszertanr�l besz�lhet�nk, amit K�n�ban eleinte h�tpecs�tes titokk�nt kezeltek, s csak j�val k�s�bb v�lt mindenki sz�m�ra el�rhet�v�. (Az els� eur�pai tanulm�ny 1873-ban jelent meg, Ernest J. Eitel tiszteletes, a Londoni Misszi�s T�rsas�g tagja toll�b�l)

A k�naiak �sid�k �ta hiszik, hogy ha az ember beavatkozik a term�szet rendj�be, az el�re nem l�that� szerencs�tlens�geket okozhat.

K�vesd a Nagy Mint�t! Ezt a szab�lyt szerzetesek fogalmazt�k meg, akik miut�n visszat�rtek a kolostorba a term�szetben folytatott medit�ci� �s �nmaguk t�k�letes�t�se ut�n, meglepve tapasztalt�k, hogy valami m�s veszi �ket k�r�l, ami elt�r a term�szet �ltal l�trehozott�l. �gy azt�n azt mondt�k, olyan �p�tm�nyeket kell l�trehoznunk, melyek hasonl�tanak a term�szetes k�rnyezethez, azaz k�vetn�nk kell a Nagy Mint�t.

"Aki a nagy mint�t k�veti, annak h�dol az �g-alatti.
Hozz�juk fordulnak, mert k�rt nem okozhat,
csak b�k�t, nyugalmat,
muzsik�t, vigalmat, t�pl�l�kot ad a v�ndoroknak."

(Lao-ce: Tao Te King, 35.vers)

Egy rossz adotts�gokkal rendelkez� lak�s, munkahely elsz�vhatja a benne �l� vagy dolgoz� emberek energi�j�t, ami el�bb-ut�bb pszich�s probl�m�kat okozhat, �s jelent�sen rontja �letmin�s�g�ket �s munk�juk hat�konys�g�t. Teremts�nk h�t egyens�lyt k�rnyezet�nkben, �lj�nk harm�ni�ban a term�szettel, ez�ltal rengeteg energi�t nyerhet�nk, ami hozz�seg�t minket �letfeladataink k�nnyebb �s sikeresebb megold�s�hoz, �s eg�szs�g�nk meg�v�s�hoz.

 

HOGYAN M�K�DIK A FENG SHUI?

A feng shui alapja az az �letenergia, a csi, mely a tradicion�lis k�nai orvosl�sb�l j�l ismert. A csi a szervezet�nkben az energiap�ly�kon, meridi�nokon kereszt�l �ramlik.
Ha eg�szs�gtelen �letm�d, k�ros k�rnyezeti hat�sok, �lland� testi �s lelki megterhel�s miatt a csi nem tud akad�lytalanul �ramlani, akkor energiablok�dok alakulnak ki.

Ugyanez t�rt�nik a leveg�ben, a f�ldben, a k�rnyezet�nkben is. A feng shui feladata, hogy k�rnyezet�nkben fokozza csi- t, az �ltet� energi�t, �s optim�liss� tegye �raml�s�t. Ezzel p�rhuzamosan pedig cs�kkentse a sha, a negat�v energia mennyis�g�t, mely er�sen k�ros�tja eg�szs�g�nket.

 

JIN �S JANG

A tao felfog�sa szerint Jin �s Jang k�t olyan ikerenergia, amely biztos�tja a mindens�g egyens�ly�t �s �sszhangj�t. E k�t er� minden megnyilv�nult alkot�alapja, k�t egym�st kieg�sz�t�, ellent�tes t�lt�s� energia. Mint azt a jelk�p is mutatja, egyik sem l�tezhet a m�sik n�lk�l, a Jin energia megtal�lhat� a Jangban �s viszont. A Jint �s a Jang-ot egy k�r�n bel�l �br�zoljuk. Ez a k�r a taj csi: a k�z�ppont, a teljess�g jelk�pe.
Ha megvizsg�ljuk az �br�t, azt l�tjuk, hogy nincsen rajta elk�l�n�tett jobb �s bal, lent �s fent. Illetve egyidej�leg van benne jobb �s bal, lent �s fent. Ez az igazi egyens�ly, harm�nia, aminek el�r�s�re a feng shui t�rekszik.

Jin	Jang
Megtestes�l�s N�i l�nyeg G�mb�ly� Kerek �ves Z�ld, k�k, feh�r, ez�st Tompa, m�ly, l�gy hangok	Szellemis�g F�rfi l�nyeg Sz�gletes Sarkos Egyenes V�r�s,fekete,s�rga,arany �les,magas hangok

 

FENG SHUI ISKOL�K

A feng shuinak k�t f� iskol�ja ismert:

1. Ir�nyt� iskola, mely b�rhol, b�rmilyen helyzetben alkalmazhat�. Nagy felk�sz�lts�get, sok �s alapos m�r�st �s sz�m�t�st ig�nyel, melynek v�geredm�nye jelent�s v�ltoz�st eredm�nyez a megb�z� �let�ben.
Az Ir�nyt� iskola figyelembe veszi a megb�z� szem�ly�t, egy�nis�g�t, mert azt vallja, hogy csak ennek ismeret�ben, vele �sszehangolva lehet kialak�tani azokat az energia�raml�sokat, amelyek jav�t szolg�lj�k, �s sikeresebb�, k�nnyebb� teszik az �let�t.

2. Forma iskola, mely K�na d�li r�sz�n sz�letett, ahol v�ltozatosak a domborzati viszonyok. A dombok, hegyek form�j�t vizsg�lgatt�k, �s ezekb�l pr�b�ltak meg k�vetkeztet�seket levonni. Az �si k�naiak szerint nagyon fontos, hogy a 4 mennyei l�ny - fekete tekn�s, z�ld s�rk�ny, feh�r tigris �s a v�r�s f�nix mad�r - megfelel� ar�nyban jelen legyen lak�sunkban, irod�nkban, mert ezek seg�thetik �let�nket.

 

AZ �T ELEM

Mi a k�l�nbs�g a n�gy �s az �t elem k�z�tt?

A "n�gy elem" kifejez�s a Bibli�b�l ered: "Foly�v�z j� vala pedig ki �denb�l a kert meg�nt�z�s�re; �s onn�t el�gazik �s n�gy f��gra szakad vala." (Teremt�s k�nyve 2,10)
A n�gy �selem: leveg�, t�z, v�z �s f�ld. Ezek az anyagi test �sszetev�i.

A tao rendszer�ben nem csak az anyagi testtel foglalkozunk. �t mozg�sr�l besz�l�nk, melyek alapvet�en meghat�rozz�k az energiateret.
A k�nai filoz�fia �t mozg�st, �t elemet ismer: fa, t�z, f�ld, f�m, v�z.
A l�that� �s l�thatatlan vil�g minden r�sz�t ez az �t elem ( m�s megnevez�s szerint 5 mozg�s vagy 5 kiemelt �llapot) k�pviseli

	FA	T�Z	F�LD	F�M	V�Z
Jellemz� mozg�sa:	terjeszked�s, t�gul�s,sz�tter�l�s	emelked�s, felfel� mozg�s, n�veked�s	mozdulatlans�g, konoks�g	befel� fordul�s, z�rk�zotts�g, s�r�s�d�s	s�llyed�s, cs�kken�s
Energetikai sz�ne:	z�ld	v�r�s	s�rga	feh�r	k�k
�rzelmei:	Harag, szeretet	Izgalom, illem	Szomor�s�g, h�s�g	V�gyakoz�s, igazs�goss�g	F�lelem, b�lcsess�g
�gt�ja:	Kelet	D�l	�tmenet	Nyugat	�szak
�vszaka:	Tavasz	Ny�r	�tmenet	�sz	T�l
Sz�mai az 1-9-ig terjed� sk�l�n:	3,4	9	2,5,8	6,7	1
Ar�nyp�r	3 Janghoz : 8 Jin = JIN	2 Jinhez: 7 Jang = JANG	10 Jinhez: 5 Jang = JIN	9 Janghoz: 4 Jin = JANG	6 Jinhez: 1 Jang = JIN

A B�GU�

Az emberis�g egyik legr�gebbi j�sk�nyve a k�nai Ji Csing (A V�ltoz�sok K�nyve), mely szerint mindannyian egy nagy eg�sz r�szei vagyunk, a F�ld keletkez�s�t�l fogva annak v�gezet�ig. A Ji Csing alapszimb�luma az egyenl� oldal� nyolcsz�g.
A nyolcsz�g a feng shui szerencseszimb�luma, bel�le alakult ki a b�gu�.

Gazdags�g �s siker H�rn�v Szerelem �s h�zass�g Eg�szs�g �s csal�d K�zpont Alkot�k�szs�g �s gyerekek �nm�vel�s �s tud�s Emberi kapcsolatok �s karrier Seg�t�k�sz emberek �s utaz�s

Ter�let �s Szem�ly b�gu�ja

A b�gu� nyolc szelete a h�z (lak�s, szoba, iroda) illetve a szem�ly egy-egy ter�let�t jel�li. A ter�letekhez tartozik egy-egy un. trigram, mely meghat�roz� rezg�seket hordoz, egyedi energiatere van.
A trigram 3 vonalb�l �ll (Jin �s/vagy Jang vonalak):

______		3. vonal = a szellemis�g mutat�ja
___ ___		2. vonal = a l�lek mutat�ja
___ ___		1. vonal = a test mutat�ja

 

REP�L� CSILLAG

A rep�l� csillag (m�s n�ven b�v�s n�gyzet vagy lo-su n�gyzet) seg�ts�g�vel, a sz�let�si adatok ismeret�ben r�szletes elemz�s k�sz�thet� a megb�z�(k)-r�l, �gy az � adotts�gainak figyelembe v�tel�vel kialak�thatjuk sz�m�ra a lehet� legoptim�lisabb k�rnyezetet.

B�v�s n�gyzetnek az�rt nevezik, mert a n�gyzetekbe �rt sz�mokat b�rmilyen ir�nyban �sszeadjuk, mindig 15-�t kapunk eredm�ny�l.