Népszabadság • Peredi Ágnes • 2005. július 27.
Hajnalban alattomosan jönnek elõ a gondok. Kezdõdik a küzdelem, hogy sikerüljön egy picit aludni, és ha hosszas kínlódás után sikerül, akkor fenyeget az elalvás vagy a vekker kellemetlen ébresztése utáni kábaság, amitõl az egész nap rosszul indul. Csak az nem ismeri ezeket a jeleket, akinek még nem voltak gondjai. De hol van ilyen ember?
Miközben rengetegen szenvednek álmatlanságtól, legtöbben nem tekintik betegségnek. Pedig az. Orvosi nyelven inszomniának nevezik. A felmérések szerint az emberek 95 százalékánál elõfordul valamilyen alvászavar. A felnõttek közül minden harmadik álmatlanságtól gyötrõdik, és tíz százalékuknál ez egész súlyos méreteket ölt.
Egy kutatás szerint a munkával kapcsolatos stressz okoz álmatlanságot a rossz alvók 28 százalékánál. A családi gondok 20 százaléknál, a családi halálesetek pedig 12 százaléknál váltanak ki esetenként alvászavarokat. A krónikusan rossz alvók 25 százalékát a családi bajok aggasztják.
Az alvászavar önmagában is elég kellemetlen, de gyakran más panaszokkal és betegségekkel is együtt jár. A rosszul alvóknál több mint kétszer nagyobb a valószínûsége az ischemiás szívbetegségek kialakulásának, gyakoribb a fej-, hát- és gyomorfájás.
Megállapították azt is, hogy a depresszió kockázata négyszer nagyobb az álmatlanságtól szenvedõknél, 25-40 százalékuk erõsen szorong, és gyakrabban nyúlnak alkoholhoz, mint akiknek nincsenek ilyen bajai. Akik jól alszanak, azoknak a 80-90 százaléka jó kapcsolatban van a családjával, házastársával és a barátaival. A rosszul alvóknál ez az arány sokkal kisebb.
Nem nehéz kitalálni, de tudományos vizsgálatokkal is alátámasztott tény, hogy akik nem alszanak jól, azoknak rosszabbul megy a munka, és sokkal többet hiányoznak a munkahelyükrõl. Az összes munkahelyi baleset 52 százaléka, a jármûbaleseteknek pedig a 35 százaléka van kapcsolatban az álmatlansággal. Minden második autósbaleset éjjel történik, nappal pedig a délután közepe a legveszélyesebb.
Miközben nyilvánvaló, hogy mennyi baj származik a kialvatlanságból, legtöbben mégsem veszik elég komolyan. A krónikus alvászavarban szenvedõknek csak hat százaléka fordul orvoshoz, 24 százalékuk legfeljebb megemlíti, ha kérdezik, 70 százalékuk pedig egyáltalán nem beszél róla. Inkább mindenféle menekülõutat próbál találni. Legtöbben altatót szednek, 10-20 százalék az italtól vár enyhülést, és a betegeknek kevesebb mint egy százaléka fordul csak orvoshoz.
Az amerikai National Sleep Foundation elemzése szerint az emberek azért nem beszélnek alvási nehézségeikrõl, mert nem gondolják problémának, vagy ha igen, akkor sem bíznak abban, hogy az orvos segíteni tud. De az orvosok se kérdezik a betegeket. 126 amerikai orvosi egyetem bevonásával végzett vizsgálat szerint nem fordítanak kellõ gondot az alvászavarok oktatására.
Mindebbõl az következik, hogy az orvosoknak kérdezni, a betegeknek pedig beszélni kellene a bajról és a megoldásról, amely többféle is lehet, attól függõen, hogy mi a baj oka, és hogy alkalmi vagy krónikus-e az alvászavar.
Mivel sokféle lehet a kiváltó ok, sokféle lehet a kezelés is. Hogy kinek mi a legjobb, azt a hozzáértõ orvos tudja megmondani. Németországban több mint háromszáz alváslaboratórium mûködik. Magyarországon még tíz sincs. Dr. Várszegi Mária, a Dél-magyarországi Alvásdiagnosztikai és -Terápiás Centrum fõorvosa szerint nagyon fontos, hogy az egészséges embereknél tudatosodjon a helyes alvási szokások jelentõsége, hogy baj esetén fel tudják ismerni a betegség tüneteit, és törekedjenek a megelõzésre.
Akiket már elért az álmatlanság, forduljanak orvoshoz, ismerjék meg, mit tehetnek önmagukért, illetve mit tehet értük az orvos.
Magyarországi alváscentrumok
Budapest, Központi Honvédkórház, Alvásdiagnosztikai és -Terápiás Központ. Cím: 1126 Budapest, Királyhágó u. 1–3. Tel.: 21-21-846, 457-0980. Alvásdiagnosztikai és -Terápiás Laboratórium. Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika. Cím: 7623 Pécs, Rét u. 2. Tel.: 72/535961. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum – Neurológiai Klinika, Alvásdiagnosztikai és -Terápiás Laboratórium. Cím: 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. Tel.: (52) 411-717/4807. Dél-alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai és -Terápiás Centrum, neuropszichiátriai szakrendelés. Cím: 6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 1–3. Tel.: 62/574-430. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, alvásneurofiziológiai labor és szakambulancia. Cím: 1021 Budapest, Hûvösvölgyi út 116. Tel.: 391-5300. Semmelweis Egyetem Budapest, Pulmonológiai Klinika, Alvásdiagnosztikai és -Terápiás Laboratórium. Cím: 1125 Budapest, Diósárok u. 1/C. Tel.: 06-1-355-9733. Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet, Alvásdiagnosztikai és -Terápiás Laboratórium. Cím: 1529 Budapest XII., Pihenõút 1. Tel.: 061-391-3200.
Testünk a kert, akaratunk a kertész. (Shakespeare) |
AJÁNLOM AZ OLDALT
