G�r�g j�sd�k

A szent dolgok �sszel val� felfog�s�nak ig�nye olyan r�gi emberi gyenges�g, mint maga a vil�g. Az istenekb�l fakad� er� az embereket megf�leml�ti, ugyanakkor azonban egyfajta rem�nyt is felkelt benn�k, ez�rt is akartak minden�ron kapcsolatot teremteni az istenek vil�g�val �s fenn is tartani ezt a kapcsolatot, ez�rt akart�k viselked�s�ket �s cselekedeteiket az istenek akarata szerint szab�lyozni.- Ez a kapcsolat a r�gi id�kben a j�sd�k �s a j�sl�si kultuszok seg�ts�g�vel val�sult meg. Egyes szem�lyek vagy ak�r eg�sz v�rosok vetett�k �gy al� magukat az isten akarat�nak azzal, hogy seg�ts�get k�rtek v�ls�gos hat�rozatok hozatal�ban vagy komoly k�rd�sek megold�s�ban. A j�slat, illetve a szavahihet� tan�csad�s, amelyet a j�sda a hozz�fordul�knak adott, egyben a kor ember�nek sors�t �s viselked�s�t meghat�roz� isteni akarat megnyilv�nul�sa is volt.
Az �kori G�r�gorsz�g k�t legjelent�sebb j�sd�ja Zeusz� volt D�d�n�ban �s Apoll�n� Delphoiben. D�d�n�ban a j�s papok az isten akarat�t a szent b�kkfa leveleinek susog�s�b�l vagy pedig a szent f�n �l� galambok furcsa turb�kol�s�b�l olvast�k ki.
Delphoiben volt egy f�ldhasad�k, amely k�zel�ben isteni sugallat sz�llta meg az embereket, volt egy Kasztalia nev� �s j�stehets�ggel b�r� szent forr�s �s volt m�g egy szent bab�rfa, amely ott n�tt mellette. A templom papn�je P�thia a szent hasad�k mellett a szent tripuszon �lve bab�rlevelet r�gcs�lt �s a szent forr�s viz�b�l kortyolt hozz�, mire ext�zisba esett.
Akkor a j�sn� ajk�r�l elhangzott az isten akarata vagy a h�vek k�rd�s�re adott v�lasza. Kir�lyok k�ld�ttei, fejedelmek, papok �s egyszer� emberek �rkeztek aj�nd�kokkal �s �ldozati �llatokkal nap mint nap a szent�lybe. A j�slatok �ltal�ban el�g hom�lyosak voltak �s gyakran okozott probl�m�t megfejt�s�k. Ekkor az emberek a papokhoz �s a j�sokhoz fordultak megold�suk�rt.
Az �kor legnagyobb j�sai Teiresziasz �s Kalkhasz voltak. Csaknem minden m�toszban �szlelhetj�k a j�slatok jelent�s�g�t: befoly�solj�k a h�r�szok �let�t �s a jelent�s esem�nyek alakul�s�t.

A j�sok
A vak Teireszi�sz volt az egyik legjelent�sebb j�s. Oidipusz m�tosz�ban jelenik meg, de az eg�sz th�bai ciklusban is el�fordul. Megvakul�s�r�l a k�vetkez� m�toszt ismerj�k: egyszer, amikor m�g fiatal volt, megpillantott k�t p�rz� k�gy�t. Mivel megzavarta �ket (sz�tv�lasztotta vagy megsebezte �ket), abban a b�ntet�sben r�szes�lt, hogy n�v� kellett v�ltoznia. H�t �vvel k�s�bb ism�t l�tott p�rz� k�gy�kat. Megism�telte az akkori cselekedet�t �s ism�t f�rfi lett bel�le. Egyszer, amikor Zeusz �s H�ra nem tudott megegyezni abban, hogy ki �lvezi jobban a szerelmet, a n� vagy a f�rfi, Teireszi�szt k�rdezt�k meg , mert � �let�ben volt m�r f�rfi is, n� is. � pedig a k�vetkez�t v�laszolta: "Csup�n egy tizedr�sz�t �lvezi a f�rfi, t�zszer annyi gy�ny�rrel telik el az asszony, �rvendezve lelk�ben." H�ra megharagudott, hogy Teireszi�sz el�rulta a n�i nem titk�t �s megvak�totta. Zeusz azonban hossz� �letet �s a j�vend�mond�s tehets�g�t aj�nd�kozta neki.
Kalkhasz nagyon j�l tudott j�solni a madarak r�pt�b�l, de kiv�l�an ismerte a m�ltat, a jelent �s a j�v�t is. Apoll�n �ldotta �t meg a j�sl�s tehets�g�vel. Kalkhasz volt az akh�jok j�sa a tr�jai h�bor�ban.